A szentmise, melyen egyházi elöljárók, helyi, megyei és országos vezetők is részt vettek, a székesegyház felújítási projektjének ismertetésével kezdődött. “A Szatmári Egyházmegye első templomát sem kímélte az idő vasfoga. A falon keletkezett repedések mellett a megemelkedett talajvíz is komoly károkat okozott, így az épület megóvása érdekében szükségessé vált a Székesegyház szigetelése, valamint egyéb homlokzati, kő és fém elemek javítása, továbbá a tetőzet teljes cseréje. Időszerű volt a fűtésrendszer korszerűsítése, továbbá új behatolás- és tűzvédelmi rendszert is kialakítottak.
A turistákra is gondolva új, hagyományos és digitális információs eszközöket helyeztek el a Székesegyházban, így a templom az ide látogatók számára is több érdekességgel szolgálhat majd magyarul, románul, németül és akár olaszul is.
A Szatmárnémeti épített örökségéhez tartozó Székesegyház a nagy európai főtemplomokhoz képest viszonylag új, kisméretű, szerény épület, helyi viszonylatban azonban a folyamatosan szépülő és megújuló templom látványa, értékei minden itt lakó embert jogos büszkeséggel tölthet el. Az újonnan felújított épület környezetének rendezése, valamint a megfelelő növényzet telepítése nagyban hozzájárul a város arculatának megújulásához.
A Székesegyház felújítását egy 2014-ben készült állagfelméréssel, tanulmányokkal készítették elő, melyet a következő két évben a pályázati anyag összeállítása követett. Az elkészült pályázat végül 2016 novemberében került benyújtásra az Európai Unió Regionális Operatív Program az 5.1 „A természeti és kulturális örökség megőrzése és védelme, népszerűsítése és fejlesztése” intézkedési területre.
Az 52 pályázó anyagából csupán 28-at fogadtak el a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség pályázatával együtt. A pályázat megvalósítási ideje 4 év, periódusa 2017.09.22-2021.09.30. A kivitelezési terv elkészítése 8 hónapig, míg a felújítási munkálatok elvégzése 34 hónapig tartott. A pályázat teljes értéke 13.931 050 lej, melyből 10.819.476 lejt biztosított az EU, 1.909.319 lejjel támogatta a Román Kormány, valamint idetartozik még egy 259.711 lejes önrész is. A beruházás során felmerültek olyan többletköltségek, amelyek a tervezés során nem voltak előre láthatóak, azonban szükségesek voltak a munkálatok teljes befejezéshez. Ezen költségeket a Magyar Kormány finanszírozta 2021-ben, melynek értéke 2.076.087 lej.
A hároméves felújítási munka során mintegy 170-en dolgoztak az építkezésen, 26 bádogos, 8 ács, 6 ipari alpinista. A kőelemek felújításán 8 restaurátor dolgozott, illetve az ország különböző pontjairól érkeztek szakemberek az ólomüvegek, fémelemek és freskó-elemek restaurálására. A főtemplom tetejére mintegy 2500 négyzetméter réz került” – hangzott el.
A részletes tájékoztatást követően sor került a templom megáldására, melynek részeként az egyházmegye főpásztora, Schönberger Jenő megyéspüspök szenteltvízzel meghintette, majd megtömjénezte a megújult külső falakat. „Tanulságos megfontolni, kedves testvéreim azt, hogy hogyan születtek a történelem során a nagy székesegyházak. Akkor a katedrálisok egy egész egyházmegye hívő közösségének kitartó és türelmes munkája eredményeként jöttek létre, amihez mindenki a saját tudása és tehetsége révén járult hozzá. Ezért egyetlen székesegyház sem csak közönséges épület, hanem sok ember hitének, szeretetének és áldozatkészségének tanúja. A mi szeretett székesegyházunk méretében nem hasonlítható össze az ezeréves egyházmegyénk székesegyházaival, de nem is ez a lényeg, hanem hogy ha szerényebb is, a mi őseink és híveink hitének, szeretetének és áldozatkészséges gyönyörű tanúja” – fejtette ki a megyéspüspök a székesegyház megáldását követően.
Az ünnepélyes szentmise végén a gyülekezet a Te Deum eléneklésével adott hálát, majd a záró áldást követően a meghívott vendégek is rövid beszéddel üdvözölték az Isten házának rég várt megújulását.
Ferenc pápa áldását Miguel Maury Buendía apostoli nuncius közvetítette a szatmári közösség felé, majd Aurel Perca bukaresti érsek osztotta meg ünnepi gondolatait és jókívánságait a hallgatósággal. Ezt követően Semjén Zsolt, Magyarország minisztelnök-helyettese tartotta meg ünnepi beszédét. Semjén Szent István életpéldájára hivatkozva azt mondta, hogy mindenki ott legyen ország- és nemzetépítő, ahová az élet állította. Azt is felidézte, hogy a király uralkodása végén Szűz Máriának ajánlotta a magyar koronát és az országot. "Ezzel az immanens magyar történelemnek transzcendens távlatokat adott. Arra hívott mindannyiunkat, hogy a népünk történetét üdvtörténetté formáljuk. Azt kívánom magyaroknak, románoknak, katolikusoknak, reformátusoknak, ortodoxoknak, hogy megértsük és kövessük Szent István példáját, és égi közbenjárása segítsen bennünket az üdvösség útján" - fogalmazott Semjén Zsolt.
Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy azok a társadalmak, amelyek lemondtak a szent időről a profán idő javára, eltévedni látszanak a történelemben. Szerinte ezek a társadalmak előbb-utóbb megtagadják a múltat, eltörlik azt, és ezáltal fölszámolják egy közösség, egy nép, egy nemzet láthatatlan, ám annál fontosabb szellemi gyökereit. Hozzátette: minden eddigi ilyen próbálkozás kudarcot vallott, és minden hasonló építmény, amely nélkülözi a szent teret és időt, összeomlott.
"Ahol új templom épül, ott, ahol a régi templomot felújítják, ott, ahol helye van az újnak a régi mellett, ott, ahol a holnapot a tegnapi napra építik, és ott, ahol a vékony gyökerek, a hajszálerek életben maradnak, ott erős közösség él, amely képes megmaradni, képes újat teremteni, képes tervezni és építkezni" - jelentette ki az RMDSZ-es politikus.
Cseke Attila romániai fejlesztési, közigazgatási, és közmunkálatokért felelős miniszter elmondta: az általa vezetett tárca Erdélyben és Partiumban 54 műemléképület felújítását finanszírozza, amelyek közül 28 templom vagy székesegyház.
Pataki Csaba megyei tanácselnök rövid beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Szatmár megyében az elmúlt évben uniós finanszírozással, illetve a két kormány hathatós segítségével három nagy egyházi épület is megújult: egy szatmári ortodox templom, az ákosi református templom, most pedig mindennek megkoronázásaképp a székesegyház. A tanácselnök ennek kapcsán köszönetet mondott Schönberger Jenőnek, aki századokon át átmentette Hám János építő szellemiségét.
Pataki után Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere vette át a szót. „Olyan pillanat ez a mai, amelyben találkozik a múlt, a jelen és a jövő. Itt vagyunk és büszkén ünneplünk, városunk egyik szimbolikus és legnagyszerűbb épületében, amelyet több mint másfél évszázada álmodott meg az akkori Szatmár legnagyobb alakja. Ha tetszik egyeseknek, ha nem, bátran kijelenthető, hogy Szatmárnémeti központjának jelentős részét Hám János püspöknek köszönhetjük. […] Amennyiben a túlvilágról most letekint reánk, biztos vagyok benne, hogy büszke az utódaira, a püspök atyára és munkatársaira, a tervezőkre és kivitelezőkre, akiknek köszönhetően a székesegyház, Szatmárnémeti szimbóluma ma ismét régi fényében pompázik" - hangoztatta a városvezető, azt kívánva, hogy legyen ez az ünnep a szatmáriak hitének, hagyományainak és értékrendjének megerősítése.
